Sajnálatos módon az első generációs Toyota Priusok kormányművének kopása miatt a Magyar utakon kb. 100 - 120 ezer km futásteljesítmény után kopogni kezd a kormánymű. Eleinte csak macskakövön, vagy más kifejezetten rossz minőségű burkolaton, de az idő és a megtett kilométerekkel egy többször és "jobb" minőségű úton is jelentkezik a kopogó hang.
A Toyota csak a kormánymű cseréjét javasolja a probléma orvoslására, alkatrészt nem szállít a kormányműhöz, annak javítását nem javasolja, viszont az új kormánymű ára meghaladja a gépkocsi értékét, 1 200 000 HUF azaz egymilliókettőszázezer forint.
Kísérlet történt a gyárilag nem javasolt javítás területén, erre szakosodott, engedélyezett műhelyben, de ez csak néhány ezer kilométerre "csendesítette" el a kormányművet, cserealkatrészek hiányában érdemi javítást, felújítást nem tudtak vállalni, csak hézagolást szabályozó "dió" beállítását.
Bár a kopogás a közlekedés biztonságát nem veszélyezteti de nagyon zavaró ezért a zaj csökkentésének érdekébe a XADO fémkerámia felületképző  zsír kipróbálása mellet döntöttem melyet a gyártó még a 80% -os kopottságú alkatrészek felújítására is ajánl.
A kormányművet a helyéről kiszerelni és szétszedni elég nehéz és komplikált feladat, ezért a legegyszerűbb utat választva a fogasléc porvédőjének megbontásával kentem egy 12ml XADO 80% javító zsírt  a fogasléc fogaira, abban reménykedve (mint később kiderült nem alaptalanul), hogy az üzemszerű mozgás "széthordja" a kormánymű többi kenendő felületére is.

A kenést követően a 13 éves töredezett molekulaszerkezetű kenő zsír helyett bejuttatott friss kenőanyag a kopogást kb. 60% csökkentette, az azóta is tartó lassú javulási folyamat 1000 km alatt szüntette meg a kopogás 95% -át. Így most a "kezelést" követően 320 000 km -nél kb. a 100 ezernél kezdődő kopogás erőssége tapasztalható.
Látok rá reményt, hogy ez még javulni fog lassan, de ha nem akkor is egy költséghatékony megoldásnak tűnik a maga 400 forintos bekerülési árával és a kenésre szánt fél órával. a 1.2 milliós kormányműcserével szemben :-)

Üdvözlettel

Tóth Attila